Nem, nem azokról az állatokról van szó, melyeket a koronavírus elleni vakcina vagy a hatékony terápia kifejlesztését célzó kutatásokban használnak, és így haláluk az emberiség jövőjét szolgálja. Ezek mellett rengeteg olyan laborállatot - főként egereket, de más rágcsálókat is - részesítenek eutanáziában a világ legtöbb egyetemén és kutatóintézetében, amelyek ellátása a teljes leállás miatt egyszerűen nem megoldható. Az embernek, mint csúcsragadozónak mindehhez, a mindenki feletti gondolkodáshoz - cselekvéshez joga van? Állatvédők, állatbarátok, kísérlet pártiak ki - ki máshogy gondolják. Mi célból kísérleteznek a világon állatokon? Hadászati (katonai), gyógyszeripari, kozmetika ipari, vegyipari, autóipari, és szinte minden más területen, a világ szinte minden pontján. Sok kísérleti eredményt távol-keletről is meg lehet rendelni az ezt igénylőknek.
Az Orpheus Állatvédő Egyesület évtizedek óta figyelemmel kíséri az állatkísérleteket
Joga van-e az embernek (mint csúcsragadozónak) más fajú élőlényeket felhasználni arra a célra, hogy saját maga számára a túlélést segítse?!? Emberi szemszögből a válasz bizonyára az, hogy igen. De ha beleképzeljük magunkat egy laboratóriumi kísérleti állat bőrébe, a kérdésre adott válasz már nem biztos, hogy ilyen egyértelmű.
100 millió feláldozott állat
Tehát a világ a koronavírus időszakban egy jobb hely lett, a cicák, kutyák, egyebek nem lesznek többé játékszerek a gonosz tudósok mesterkedéseiben. Ez a szemlélet tökéletesen beleillik a korszellembe. A laikusok számára a genetikus, kutató orvos, gyógyszerész, idegkutató tehát a modern biológiai szakmák tevékenységének legfontosabb eleme az állatokon való kísérletezés. Ezen semmi csodálkoznivaló nincs, hiszen azt mindenki képes felfogni, hogy a fehér köpenyes emberek miatt szenved, majd meghal az állat, de de aztán ezekből a kísérletekből készülnek az emberi életeket is megmentő készítmények.
A laboratóriumi állatok száma a világon évente eléri a 100 milliót. Az állatvédők minden évben felhívják a figyelmet április 24-én (a laboratóriumi állatok világnapján) a laborállatok védelmének fontosságára, illetve arra, hogy a tudomány lehetőség szerint alkalmazzon élőlénybarát alternatívát.
Az állatkísérlethez engedélyt itthon csak a szakhatóság (emberi vagy állati betegségek megelőzéséhez, felismeréséhez, gyógyításához, oktatási, igazságszolgáltatási, valamint egyéb tudományos cél eléréséhez) adhat. Szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lőszer előállítása céljából tervezett kísérletre engedély Magyarországon az 1998. évi XXVIII. (állatvédelmi) törvény értelmében nem adható.
Országunkban állatkísérlet végzésére - ha csak az oktatás folyamata mást nem kíván - oktatási intézményben senki sem kötelezhető. Szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver-engedélyeztetéshez a világ számos térségében alkalmaznak állatkísérleteket, amelyeknek az eredményeit a múlti cégek felhasználják. Így közvetetten, minden megvásárolt állatokon tesztelt termékhez az állatok életének kioltása, az állatok szenvedése tapadhat.
Az emberiség önérdekből számos célra használ fel állatokat. Ezek közül legalább kettő fennmaradásunkhoz elengedhetetlenül szükséges. Táplálkozásunkra szolgál az összes célra felhasznált állat 95 %-a, tudományos kutatások céljára 0.3 %-a. A maradék 4.7 % pedig az állatkertekben raboskodik vagy kedvenceinkként lakókörnyezetünkben él.
Az FVM éves közleménye szerint hazánkban apró rágcsálókból megközelítőleg 220 000-nyit, kutyákból és macskákból 2 000-nél is többet "fogyasztanak" évente a kísérleti laborok. Ezek mellett még felhasználtak juhot, kecskét, sertést és minden olyan állatot, melyeket a jogszabályok szerint ilyen célra fel lehet használni.
