2020.11.28. - Stefánia

A kutyák gazdától való ellopására bűnözői körök épülnek

A kutyák gazdától való ellopására bűnözői körök épülnek
A kutyák gazdától való ellopására bűnözői körök épülnekVigyázat, köztünk él a kutyamaffia! Magyarországon még nem ismert ez a bűnözési nem, így a kedvenceiket dédelgető tulajdonosok nincsenek tisztában a veszéllyel, ami rájuk leselkedhet. No nem Dog Corleone mindent irányító uralmát takarja, és nem is valami ádászi überkutya hálózatról van szó, akik egy vezérrel rettegésben tartják a kutyatársadalmat, vagy az embereket. Akkor mi is az a kutyamaffia? – merül fel a kérdés. Egy olyan helyileg szervezett csoport, mely kutyalopásokból és értékesítésekből szerzi illegális bevételét. A kutyamaffia legfőképp a fajtatiszta kutyák lopására, majd továbbadására szakosodott.
Amennyiben az adott országon belül dobja piacra őket, akkor jóval áron alul hirdeti meg szegény ebeket. Ám ez az olcsójánosság még így is busás hasznot hajt az üzletnek, hiszen ezek az állatok a fajtától függően igen sokba kerülnek. A több tízezer forintos ártól akár a több százezer forintig bezárólag válogathatunk az opcionális házi kedvencek kiválasztásakor. A másik, és egyben gyakoribb tendencia, amikor tehetősebb országokba csempészik a kutyákat. Ez esetben a meglopott ország piaci árán felül tudják kínálni őket, ám az adott ország viszonylatához képest, még mindig ők a legolcsóbbak.


Főként Kelet-Európából – Magyarország, Lengyelország, Csehország, Románia, Ukrajna – csempésznek kutyákat olyan nyugati országokba, mint Olaszország, Németország, vagy Ausztria. Az eladásra szánt ebeket interneten vagy újságokban hirdetik meg, s emellett piacokon, országutak mellett, pincékben próbálnak túladni rajtuk. Magyarországon is számtalan kutyaárusító gócpont van, például Kecskeméten, Budatétényen, Szigethalmon, Monoron vagy Győrújbaráton. Az állatvédő egyesületek becslései szerint a magyar kutyamaffia évente körülbelül 100.000 kutyát exportál nyugatra. Jelenleg a legkeresettebb kutyák a bolognese, a schnauzer, a cocker spániel, a boxer, a mopsz, a különféle terrierek és a bulldogok.

Az Európai Unió bővülése és a schengeni egyezmény határszabadsága is a csempészek előnyét szolgálja, mivel így kiterjedt területekre tudnak eljutni anélkül, hogy bármiféle határellenőrzésbe ütköznének, ahol a vámosok leleplezhetnék őket. Mivel a bűnözők papíron hobbiállatnak viszik külföldre a kiskutyákat, így jogilag nehéz őket tetten érni, és felelősségre vonni. Ezen túl a rendőrség erői sem elég kiterjedtek ahhoz, hogy az egyedi kutyalopásokkal foglalkozzanak. Csupán a nyilvánvaló szervezettségre utaló jelek mentén tudnak kiindulni.

Miben áll a módszerük?
Többféle típusa van a kutyamaffiáknak, attól függően, hogy milyen célra szánják a lopott házikedvenceket. A kutyákat vagy új gazdiknak adják el, vagy akár rosszabb sors is várhat rájuk. Egyre gyakoribb, hogy kutyaviadalokra küldik őket, vagy az értékes bundájú társaikat szőrmekereskedőkhöz továbbítják. Sokan állatkísérleteket végző cégek tulajdonaiba kerülnek, illetve számtalan esetben ételnek is eladják a szerencsétleneket. A gyönyörű fajtiszta ebeket inkább kedvtelési célokra szánják hobbiállatnak, illetve hasonszőrű erősebb társaikat harcokra képzik ki. Azokra az ebekre, akiken nem tudnak túladni, vagy akik gyengébbek és nem bírják a hosszú, megpróbáltatásokkal teli utat, a biztos halál vár.

A lopott kutyákat szörnyű körülmények között tartják és szállítják a bűnözők. Éheztetik, vagy szeméttel etetik őket, s emellett koszos kennelekbe zsúfolva kell tengődniük, vagy utazniuk. Az arra alkalmas felnőtt korú egyedeket illegális szaporítóknak adják el, ahol a szukákat évi kétszeri ellésre kényszerítik. Ennek következtében az ivarérett állatok hamar terméketlenné válnak, s így haszontalanná. Nem nehéz kitalálni, hogy hová kerülnek ezután. Mivel felnőttként nem sok esély van arra, hogy valaki megveszi őket, a húspiacra, vagy a szőrmeüzletbe jutnak csupán, nem szerető gazdikhoz. A kölykök leválasztásával az állatkínzók nem várják meg a minimális két hónapot, sokszor 4 hetesen túladnak rajtuk, s azok így immungyengék és viselkedészavarosok lesznek, mivel nem tanulják meg a megfelelő szociális együttműködést társaikkal és az emberekkel szemben. Nem is csoda, hogy ezeknek a szeretet és gondoskodás nélkül tartott kiskutyáknak a sorsa így eleve megpecsételődik. Mivel betegesek lesznek, így gazdáiknak rengeteg pénzt kell állatorvosra költeniük, s emellett antiszociális viselkedésük révén egyre inkább kirekesztődnek a szerető családból, ahol a szomorú tapasztalatok szerint a kellő türelem és a szerető gondoskodás hiányában sokszor a könnyebbik megoldást választják. Kirakják az állatot valamilyen lakatlan területen, vagy menhelyen.

A rablók emellett jellemzően a kis testű, jóhiszemű, emberbarát kutyusokra vadásznak, hiszen őket könnyebb befogniuk. Mivel szeretetben nőttek fel, jóhiszeműek az idegenekkel szemben, igénylik a gondoskodást, s emiatt könnyebben el is tudják adni őket a tolvajok. Mindössze néhány hónapja, 2010. decemberében lepleztek le a Jász-Nagykun-Szolnok megyei és Hajdú-Bihar megyei rendőrök egy magyar kutyamaffia hálózatot, ahol hat elkövető ellen indítottak eljárást. A nyomozók a rajtaütés során több mint 110 kutyát foglaltak le, így nem tudni hány ezret, vagy hány tízezret vittek ki a tettesek előtte az országból. Mindezzel a tulajdonosoknak több milliós kárt okoztak, és sok szívfájdalmat is. Az ország ezen keleti részében nagyjából egy időben lopták el több kutyatenyésztő összes kölykét, s talán ez volt sokak szerencséje, mivel így fény derült a rablások szervezettségére, s a rendőrök megkezdhették az ügy felgöngyölítését. A technika minden elkövetésnél ugyanaz volt. A tenyésztőknél a rablást megelőző este egy – mint később kiderült, – fiktív vásárló érdeklődött az eladásra kínált kutyák után. Ekkor elsőként megtudta, hogy a kölykök még a tenyésztő birtokában vannak. Következő lépésként a pontos címet csalta ki, ami könnyen ment, hiszen azt mondta, találkozzanak és megvásárolja a kisállatokat. Mivel a tulajdonosok a potenciális vásárlót látták a telefonálóban, így elmondták a helyszínt. Ezzel minden információ és körülmény mindössze néhány pillanat alatt a birtokába jutott ahhoz, hogy a banda el tudja tulajdonítani a kölyköket. Az eset nem egyedi, az ország számtalan egyéb területéről tűntek el ebek gyanús körülmények között. Amikor nem meghirdetett állatokat akarnak ellopni, a bűnözők megfigyelik a gazdák szokásait – hogy mikor hagyják egyedül állatukat, illetve a kutya idegenekhez viszonyuló viselkedésmódját – majd egy óvatlan pillanatban kedvence hűlt helyére érkezik haza a gyanútlan tulajdonos. Az állatokat a tettes ekkor elaltatja, vagy egyszerűen átemelve a kerítésen, elcsalja a háztól.

Hogyan lehet védekezni ellenük?
A szervezett bűnözési formák elleni védekezés nem könnyű, ám célszerű lépés, amennyiben meg akarjuk óvni kedvencünket. A Btk. legfeljebb 3 és fél év börtönbüntetéssel sújthatja azt az elkövetőt, aki rendszeresen és több állat kínzásáért felel. Magyarországon a legsúlyosabb büntetés hat hónap letöltendő börtön volt, ám azt is csupán azért szabták ki, mert az elítélt épp felfüggesztett börtönbüntetését töltötte garázdaság miatt. Tehát elsősorban törvénymódosítás szükségeltetne, és nagyobb odafigyelés mind az állatkínzók, mind a kutyalopásokból- és kereskedelmekből szégyenteljes hasznot húzó, kizsákmányoló, az állatokkal mit sem törődő egyénekkel szemben.

Körültekintően kell eljárni a kutyatartás során is. Amennyiben közvetlen, emberbarát házi kedvencünk van, és ráadásul még kis testű is, érdemes olyan területen tartani, hogy ne tudjanak hozzáférni a kutya tolvajok. Amennyiben bekövetkezett a baj, és ellopták ebünket, egyet tehetünk. Nézhetjük az internetes- és újsághirdetéseket, hátha saját országunkon belül próbálják értékesíteni állatunkat, és reménykedhetünk, hogy megtaláljuk. Ezen túl mindenképp érdemes chipet tetetni kutyánkba, hiszen ezzel megkönnyítjük az azonosítását és a megtalálás esélyeit is növelhetjük, amennyiben már bekövetkezett a katasztrófa. Hazánkban már törvény írja elő, hogy csak chippel ellátott kutyákat lehet értékesíteni, elajándékozni. Ha a kutya rendelkezik chippel, akkor az állatorvos egy olyan adatbankban rögzít róla és tulajdonosáról minden információt, mely által később növelhetjük a lehetőségét annak, hogy újra velünk lehet egy esetleges lopás után. Ám ebben az esetben is ott van a DE. Ehhez szükség van arra, hogy a jövőbeli tulajdonos állatorvoshoz vigye kedvencünket. Ez esetben a doktornak kötelessége jelenteni azt a tényt a hatóságoknak, hogy az állat chipezve van, és más tulajdonában áll. Sajnos ez sem jelent teljes körű védelmet, hiszen egy idő után mint minden rendszer, ez is kicselezhetővé válik. Fenn áll a veszélye annak, hogy a bűnözők megoldást találnak – ha ez eddig még nem következett be – arra, hogy miként írják át a chipben az adatokat, illetve miként távolítsák el állatunkból azt anélkül, hogy külseje megsínylené a beavatkozást. A chip nemzetközileg meghatározott helye – a nyak bőre alatt baloldalon – is megkönnyítheti megtalálását és eltávolítását a rablók számára. A maffiának nem jelentene nagy gondot megszerezni egy chipkereső és feldolgozó készüléket, majd kidolgozni egy eltávolítási metódust. Le kell vonnunk a szomorú konzekvenciát, hogy teljes körű megoldás nem lehetséges, ám elkövethetünk minden tőlünk telhetőt, hogy megnehezítsük a kutyamaffia dolgát, és minél hatásosabbá tegyük szeretett kutyánk védelmét.

Az Országos Rendőr-főkapitányság ENYÜBS adatai alapján 2006-ban 96, 2007-ben 122, 2008-ban 188, 2009-ben 220, 2010-ben 245 kutyalopást regisztráltak. Hajdú-Bihar megye lakosait érte a legnagyobb kár. Míg 2006-ban 14, 2010-ben már 60 rablást számoltak. Vas megye a legbiztonságosabb ebből a szempontból, ott 2006-ban mindössze 1, 2008-ban 5 eltulajdonítás történt; a többi évben egy sem. A legtöbb esetben emelkedő rátával kell számolni, szem előtt tartva, hogy ezek az adatok csupán hozzávetőlegesek. Mindössze a bejelentett esetek száma áll a statisztika rendelkezésére; a kárt ért tulajdonosok többsége nem próbálja meg igénybe venni a szervek segítségét, mivel nem számítanak érdembeli előrelépésre az ügyben. Amennyiben bűncselekmény ért valakit, érdemes bejelentést tenni, hogy így a rendőrség is tisztábban lásson, és hatékonyabban tudjon fellépni a kutyamaffia ellen.

(Forrás: kutya.hu)
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra